Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tövissi Zsolt

2000. június 9.

Magyarországi építészek tíz éve, 1989-ben hozták létre a Kós Károly Egyesülést, hogy a szabad, független szellemi élet számára intézményes keretet teremtsenek. A tagok nagy többségükben építészeti tervezéssel foglalkozó irodák az ország különféle tájairól, szabadiskolát, vándoriskolát és egy negyedéves folyóiratot tartanak fenn. A szabadiskola az egyes vállalatok által rendezett előadássorozatoktól az idén induló, nyilvánosan meghirdetett, kétéves, posztgraduális képzést adó szabad főiskoláig terjed. Az Országépítő című folyóirat 1990 óta jelenik meg. 2000 példányban jelenik meg. Az Egyesülés igazgatója Kampis Miklós. Az Egyesülés saját munkáit több kiállítás-sorozaton mutatta be, Európa sok országában. Az Egyesülés építészeinek tervező, településfejlesztő tevékenysége is kiterjed a szomszédos országok magyarlakta területeire. /Tövissi Zsolt: 10 éves a Kós Károly Egyesülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2002. február 27.

A csíkdelnei Szent János Árpád-kori műemléktemplom az 1300-as években épült. A XV. században készült freskóit az 1930-as években tártak fel. Szecsete László csíkdelnei plébános Tövissi Zsolt tanulmányai alapján pályázatot nyújtott be a magyar Kulturális Örökség Minisztériumához a falképek helyreállítása és konzerválása érdekében. A minisztérium a freskók restaurálására kiutalt 500 ezer forintot. /Kristó Tibor: Restaurálják a delnei templom freskóit. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./

2002. szeptember 26.

A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával végzik a csíksomlyói Salvator és a Passió kápolnák felújítását a csíkszeredai Consunit cég munkásai. A falképkutatás Tövissi Zsolt műépítész, míg a padlócsere előtti régészeti feltárás Darvas Loránd, a Csíki Székely Múzeum régésze felügyelete alatt történt. /Kápolna-felújítás Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

2006. december 27.

1999 őszén Csiha Kálmán püspök a vaslábi önkormányzat által rendelkezésre bocsátott marosfői telken egy ifjúsági ház és kis templom alapkövét rakta le. A templomépítés fő szorgalmazója Dézsi Zoltán volt. Mára a kis templom felépült, az ifjúsági ház még nem készült el. Karácsony napján Bíró Sándor, Gyergyószentmiklós református szórványlelkésze úrvacsoraosztó istentiszteletét már Marosfőn, a takaros református istenházában tartotta, amelynek terveit Tövissi Zsolt készítette. A templom felekezetek feletti összefogásból született, az avató istentiszteleten is több felekezet híve vett részt. /Bajna György: Szívemet hozzád emelem. Református templom Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./

2007. január 27.

Az Országépítő Kós Károly Egyesülés műépítészei felvállalják a falu- és városkép retusálását, újrarajzolását. A Pogányhavas kistérség falvaira és Csíkszereda különböző városrészeinek átalakítására készített vázlattervek már csak elfogadásra és megvalósításra várnak. A magyar sajátosságot tudatosan felvállaló Kós Károly-i szellemiséget korunk követelményeivel kiegészítve viszi tovább az a magyarországi Kós Károly Egyesülés (KKE), amelynek építészeti mesterképzést biztosító Vándoriskolájában több Hargita megyei műépítész is elsajátította az organikus építészet ismérveit. Az 1989-ben életre keltett magyarországi KKE ernyője alatt 2005. október elején jött létre az erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés fiókszervezet, amelynek szükségességét elsőként Makovecz Imre műépítész, a KKE alapító tagja fogalmazta meg. Csíkszereda városképének kialakításához két évvel ezelőtt kérték fel Makovecz Imrét, hogy a városrehabilitációval kapcsolatban készítsen néhány vázlattervet. Az általa és erdélyi tanítványai által készített tervek bemutatójára lakossági fórumon a márciusban sorra kerülő konferencia keretében kerül sor. A Pogányhavas kistérség településeire is együttműködési megállapodást kötöttek a KKE-vel. Tövissi Zsolt műépítész Csíksomlyó és Pálfalva térségét vállalta. Köllő Miklós, Gyergyószentmiklós volt főépítésze Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk térségén fog munkálkodni. Bogos Ernő műépítész pedig Csíkszépvíz és Csíkszentmihály falvak arculatát fogja átrendezni. /Antal Ildikó: Arculatváltás értékteremtő építészekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

2008. április 22.

Csíkmindszent leghíresebb szülöttjének, Nagy István festőművésznek /Csíkmindszent, 1873. – Baja, 1936/ emlékháza lesz a faluban. Jurecskó László művészettörténész, a Mission Art Galéria vezetője felajánlotta támogatását, megígérte, hogy Nagy István-kiállítást szervez Budapesten, és adományokat fog gyűjteni erre a célra. A tavaly novemberben megtartott kiállítás sikeres volt, több mint 900 ezer forint gyűlt össze. A emlékház felújítása jól halad. A felújítási munkálatokat Tövissi Zsolt műépítész felügyeli. /Szondy Zoltán: Nagy István-emlékház készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

2012. július 14.

Felújítják Erdély egyetlen magyar világörökség-templomát
Az UNESCO világörökség-listáján 189 ország 962 védett értéke szerepel. Ebből 745 kulturális, 188 természeti, 29 vegyes. Romániát 6 kulturális- és 1 természeti világörökségkincs képviseli. 1999-ben az erdélyi vártemplomos falvak csoportban szász vártemplomokkal együtt került védettségi listára a székelyderzsi unitárius vártemplom. Azóta is egyedül jeleníti meg az erdélyi magyarok értékeit.
A teljes felújításához szükséges engedélyek beszerzésére és a felújítási tervek elkészítésére egy évtizednyi időre volt szükség. Ezek anyagi hátterét a román Kulturális Minisztérium és Hargita Megye Tanácsa támogatta.
A vártemplom felújítási tervét Tövissi Zsolt műépítész készítette. A terv az épületegyüttes négy síkon történő helyreállítását tartalmazza: tereprendezési munkálatok; nedvességmentesítés, vízelvezetés; szerkezeti megerősítés; villanyszerelési munkálatok.
Megvalósítására az országos restaurálási program keretében a minisztérium közbeszerzési eljárást indított. A pályázat nyertese, a Rustic Kft. már megkezdte a helyreállítási munkálatokat.
Demeter Sándor Lóránd lelkész
Népújság (Marosvásárhely)

2012. augusztus 6.

Átadták a megújult a csíkszeredai „tapsteret”
Hivatalosan is átadták a hétvégén a megújult csíkszeredai Szabadság teret. „Ez a tér, amikor én gyerek voltam, nem létezett, nem is hiányzott. Amikor kamaszodni kezdtem, lassan létrehozták, és azt gondolom, a városból mindenkinek van olyan kellemetlen vagy kellemes, a változások előtti vagy utáni emléke, amely az egykori kerámiaburkolathoz kötődik” – nyitotta meg az ünnepi beszédek sorát Ráduly Róbert Kálmán.
Csíkszereda polgármestere kifejtette, „a legfontosabb most az, hogy vegyük birtokba az újjávarázsolt teret, tekintsünk úgy rá, mintha a sajátunk lenne”. „Kicsit sötét ez a tér este, talán a letűnt korszakra, illetve a jelenre is emlékeztet. Egy kicsit szürke, talán azért, mert az életünk sem mindig színes. De leginkább annyit mondhatok el, ennyit tudott, és ennyit tud a város, ezt tudta a város megálmodni magának azokkal a tervezőkkel, akik erre érdemesnek mutatkoztak, és érdeklődést mutattak iránta. Ezt tudja megépíteni a város azokkal az építőkkel, akik erre alkalmasak” – nyomatékosított az elöljáró.
Hozzátette, habár 1989-előtt volt kialakítva, a Szabadság tér immár a 21. század elvárásainak kell megfeleljen. „A mostani gyerekek már nem fognak emlékezni a román hatalom múltbéli rémtetteire. Elsősorban nekik adom át a teret, azoknak a gyerekeknek, fiataloknak, akik azt követően születtek, hogy ez a tér lassan a miénk lett” – fogalmazott a polgármester, aki szerint mindenkié kell hogy legyen a tér, az időseké, családoké egyaránt.
A teret Tamás József római katolikus segédpüspök áldotta meg. Az egyházi méltóság hangsúlyozta, a Szabadság tér valamikor egészen más célt szolgált, mint amire most használják. „Hála az Istennek, hogy azok az idők elmúltak. Most a szórakozásnak, a sportnak, a kirakodóvásárnak, illetve az egyházi rendezvényeknek is a helyévé vált” – mondta a püspök.
Mint arról korábban beszámoltunk, a hargitai megyeszékhely központjának felújítását az Európai Unió Regionális Operatív Programja keretében kapott 10 millió euró támogatás révén végzi el a város. A beruházás legnagyobb méretű munkálatai a Szabadság és a Majláth Gusztáv Károly tér átalakítása, ugyanakkor ennek keretében történik a Petőfi utca korszerűsítése, valamint a Petőfi utca 39. szám alatti ingatlan ifjúsági központtá való alakítása, utóbbi kivitelezését már korábban befejezték. A kivitelezési terveket Tövissi Zsolt építész és csapata dolgozta ki, a munkálatokat a csíkszeredai ING Service Kft. végzi.
Rédai Botond
Krónika (Kolozsvár)

2014. január 31.

Megújult Csíkszereda
Két év után befejeződött a Csíkszereda köztereinek felújítását, valamint a városkép átalakítását célzó nagyszabású projekt, amelynek folyamatáról a megyeszékhely vezetői számoltak be sajtótájékoztatójukon.
Amint Ráduly Róbert Kálmán polgármester hangsúlyozta: a központi park, a Szabadság és a Majláth Gusztáv Károly tér, valamint a Petőfi Sándor sétálóutca korszerűsítése nyomán a város arculata felfrissült, ez pedig meghatározó lehet a következő évtizedekre nézve. Az elöljáró arról is beszámolt, hogy noha az átalakító munkálatok közben sokan kifogásolták a beruházást, az elmúlt időszakban egy-két ellenvéleményt leszámítva csak pozitív visszajelzéseket kaptak.
„A kifogásoknak persze pozitív hatásuk is volt, például korábban én is jeleztem a kivitelezőnek, hogy a városban túl kevés a fa, vagy a Szabadság tér nincs eléggé kivilágítva, de a szakemberek ennek ellenkezőjéről próbáltak meggyőzni. A lakosok visszajelzéseire azonban módosították a tervek egy részét, így a projekt a kivitelezés során csak javult" – magyarázta Ráduly. A kivágott fákkal kapcsolatban hozzátette: ezek jelentős része már ki volt öregedve.
Az önkormányzat egyébként a továbbiakban mamutfenyő ültetését tervezi, ennek helyét viszont még nem találták meg. Antal Attila alpolgármester azt is elmondta, hogy a városvezetés már tíz éve tervezi Csíkszereda korszerűsítését.
Szerinte a kivitelező teljes mértékben megfelelt az elvárásoknak, betartotta a határidőket annak ellenére, hogy előzmény nélküli projektet kellett megvalósítania. „Nemcsak a közterek arculata, hanem a hangulatuk is megváltozott. A legnagyobb kihívás most az, hogy hogyan tudjuk ezt megőrizni, megelőzni a rongálást" – fogalmazott Antal. Tövissi Zsolt műépítész, a beruházás tervezője szerint a legfőbb cél a „városgyógyítás" volt, elmondása szerint ugyanis egy megcsonkolt város szerethető helyszíneit kellett újra megteremteni.
A közterek felújítása jelentős forgalmi változásokkal is járt a városközpontban, számos utca egyirányúsítása miatt pedig sok ellenvélemény fogalmazódott meg. Ezzel kapcsolatban Ráduly Róbert Guttmann Szabolcs kolozsvári építészt idézte, aki a marosvásárhelyi parkolóház építése kapcsán korábban úgy nyilatkozott: a modern urbanisztika jellemzőjeként úgy tervezték a városokat, hogy autóval mindenhova el lehessen jutni, ez a trend azonban már lecsengett, a posztmodern stratégia pedig a gyalogosoknak, kerékpárosoknak is jelentős teret enged.
„Ebből a szempontból a legjobb irányba haladunk. Egyetlen helyszín maradt, ahol továbbra is zsúfolt a forgalom: a zöldségpiac környéke, amelyet azonban hamarosan elköltöztetünk a városközpontból, így ott is megoldódik a helyzet" – magyarázta a polgármester.
A két évig tartó beruházás során egyébként több mint 41 ezer négyzetméternyi közteret újítottak fel, emellett parkolókat építettek, utakat javítottak fel, és kerékpárutakat alakítottak ki. Elkészült több mint 170 parkolóhely, ebből tíz mozgássérültek számára, ugyanakkor több ezer négyzetméternyi zöldterületet is korszerűsítettek.
A városvezetés közel ezerméternyi ivóvíz- és csatornahálózatot is felújíttatott, és tizenegy, látássérültek számára kialakított gyalogos-átkelőhelyet is létesített. A nagyszabású projekt több mint 26,5 millió lejbe került, ebből a város önrésze 557 ezer lej volt, az összeg nagy részét pedig vissza nem térítendő európai uniós támogatás tette ki.
Krónika (Kolozsvár),

2014. május 24.

Böjte atya szakképző otthont hozna létre Kézdivásárhelyen
A Kézdivásárhelyen megszervezett Szentkereszty-emléknapon aláírták azt az alapító okiratot, aminek szignálói vállalták a kantai minorita rendházban létesülő gyerekotthon létrehozásának támogatását.
A szakképző gyerekközpont Böjte Csaba atya irányításával működne, amennyiben a közeljövőben az önkormányzat megkapja az épület felújítására irányuló pénzösszeget. A elképzelés legkevesebb három év múlva válhatna valóra, és ha minden a tervek szerint alakul, Kézdivásárhelyen közel száz gyermeknek lenne lehetősége, hogy jobb és szerető környezetben nőjön fel.
A kezdeményezés Fejér László Ödön RMDSZ-es képviselő nevéhez kötődik. Még az év elején egyeztetés indult a kézdivásárhelyi minorita rendház épületének felújításáról, gyermekközponttá alakításáról, amelyet elkészültekor Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekvédelmi intézményrendszerének keretében működtetnének majd.
A május 23-ai egyeztetésen Böjte Csaba atya elmondta, hogy egy nem egy szokványos gyermekotthont szeretne létrehozni. „Kézdivásárhely mindig a kézműves iparáról volt híres, ezért olyan kollégium létrehozásában gondolkodom, ahová olyan gyerekek jöhetnének, akik bizonyos szakmát szeretnének tanulni, de ott, ahol élnek, nincs erre lehetőség. Örülnék annak, ha más árvaházakból, akár a szórványból is jöhetnének gyerekek” – ismertette elképzelését Böjte atya.
Csaba testvér hiánypótlónak nevezte a kezdeményezést, szerinte a tanügy nem tudja lefödni ezt a fajta képzést, ezért lennének hasznosak a kis műhelyek, ahol 14-18 éves fiatalok elsajátíthatnák a kézműves szakmát. „Számomra ez Isten és ember előtt is vállalható cél” – tette hozzá.
Tövissi Zsolt csíkszeredai műépítész, tervezőmérnök már több mint tíz éve foglalkozik a 18. századi épülettel. Az egyeztetésen az épület állapotáról és a felújítás megvalósíthatóságáról számolt be. Az épület alapja nagyon tönkrement, ezért statikailag kell megerősíteni, a beruházást megközelítőleg két és fél millió euróra becsüli. Tövissi szerint a felújítás után a földszinten lehetnének a tantermek és a műhelyek, az adminisztráció és egy étkezde, az emelet pedig helyet kapna a kollégium, és itt lenne felület a tanári lakások kialakítására is. A tervezőmérnök azt is elmondta, hogy ha valóban megvalósulna ez a szakképző központ, olyan mesterségeket lehetne újra felvirágoztatni, mint a fazekas, a csizmadia, a tímár, a szűcs, a kalapos, az üstgyártó vagy a szíjgyártó, amely annak idején Kézdivásárhely céhes voltát határozta meg.
A gyerekotthon támogatásáról biztosította a várost Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is. Kelemen két utat lát járhatónak ebben a kérdésben, szerinte vagy uniós pályázati pénzekből lehetne felújítani az épületet, vagy a román kulturális tárca támogatásával valósulhatna meg a rehabilitáció. Egyik sem rövid átfutású, de Kelemen azt javasolta, hogy az önkormányzat és a baráti társaság közös erővel még ebben az évben készítse el a terveket.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a város számára ez a kezdeményezés nagyon fontos, és pozitívum az, hogy az épület húsz évre a városi önkormányzat ügykezelésében van, ezért ez nem akadályozhatja a terv előkészítését. A polgármester azt szeretné, ha a kulturális minisztériumon keresztül finanszíroznák a beruházást, és egyet értett azzal, hogy úgy lesz a leghatékonyabb az előrelépés, ha az önkormányzat finanszírozza a tervezést, és már ebben az évben elkészül. A terv elkészítését az önkormányzat 30 ezer euróval támogatja.
Fejér László Ödön képviselő kezdeményezésére létrejött a GyerekKéz Baráti Társaság a Minorita Rendházért, amelynek alapító okiratát május 23-án alá is írták. Az okiratot Böjte Csaba atya, ferences szerzetes, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Fejér László Ödön, parlamenti képviselő, Bokor Tibor polgármester, Ft. Vargha Béla főesperes, Diószegi László, Berszány Tibor, Rancz Lajos, Dobra László, Szarvadi Loránd helyi vállalkozók és Fejér László Előd írták alá, valamint támogatásukról biztosították a társaságot Bakk-Vitális Kinga Mária, a New Fashion Rt. és Zarah Moden Kft. nadrággyárak vezérigazgatója, illetve Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is.
Kömény Kamilla. Székelyhon.ro

2014. május 26.

Megújult a gyulafehérvári székesegyház kapuja
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek és L. Simon László kormánybiztos, országgyűlési képviselő jelenlétében adták át szerdán a gyulafehérvári székesegyház restaurált fejedelmi kapuját.
Az évszázados kapuzat felújítására a Kárpát-medencei Örökségvédelmi Program keretében került sor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Teleki László Alapítvány és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség közreműködésével.
Az ezeréves gyulafehérvári püspökség dómjának a déli mellékhajóba nyíló díszes kapuzat a közép-európai román kori művészet egyik ékessége.
Kiemelkedő jelentőséget kölcsönöz neki, hogy a püspökség korábbi székesegyházának legfontosabb szobrászati emlékét őrzi, ugyanis timpanondomborműve egy korábbi kapu hasonlóan Maiestas Domini témájú, relieffel díszített ívmezejének hátoldalára készült.
A fejedelmi kapu történeti elnevezése a 16–17. században betöltött funkciójára utal, ugyanis ezt használták a dómba való belépésre Erdély fejedelmei. A restaurátori munkálatokat Asztalos György kőszobrász-restaurátor végezte, az ívmező belső festett faragványának tisztítása, konzerválása Hegedűs Judit és Samu Erika festőrestaurátorok bevonásával történt.
A kapu rézborítású, fából készült bejáratát Tövissi Zsolt építész tervei alapján a csíkszeredai Bors János asztalos, Benta Tibor bádogos és a szentannai Alroti Kft. készítette. Krónika (Kolozsvár)

2014. szeptember 24.

Folytatódik a székely kapuk felújítása Hargita megyében
A csíkmenasági Adorján-kúria székely kapujának, valamint a csíkszentgyörgyi Gál Sándor és Márton Ferenc kapujának a felújításáról tartottak megbeszélést az érintettek a csíkszeredai megyeházán kedden.
Ezen kapuk esetében nem tisztázott a jogi helyzet, ezért nem kezdődhetett el a felújításuk, amelyet most már egyre inkább sürget a hideg évszak közeledte. A találkozón jelen volt Hargita megye tanácsa részéről Borboly Csaba elnök, Incze Csongor alelnök, Szabó Barna megyemenedzser, Fülöp Otília megyei főépítész és Zonda Erika, a megyei tanács Programok és alárendelt intézmények vezérigazgatóságának vezetője. Továbbá részt vett Kovács Piroska máréfalvi néprajzkutató, aki az örökségvédelem területén végzett munkájáért Europa Nostra-nagydíjban részesült, Szallós Kis Judit, a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület elnöke, Bakos László, a Hargita Megyei Művelődési és Egyházügyi Igazgatóság műemlékvédelemért felelős vezetője, György József, Csíkszentgyörgy polgármestere, Kézdi József, a csíkszentgyörgyi közbirtokosság elnöke, Károly Veronika, a Repülj Madár Egyesület elnöke, Albert Homonnai Márton és Tövissi Zsolt építészek, valamint a Gál Sándor-kapu egyik tulajdonosa.
A találkozó témáját Borboly Csaba megyeelnök ismertette, miszerint idén is folytatódik a régi székely kapuk felújítása Hargita megyében a Kőlik egyesület és Hargita Megye Tanácsa együttműködése révén, amihez hárommillió forinttal járult hozzá a magyarországi Bethlen Gábor Alap a Kőlik pályázata nyomán. Az elnyert összegből öt műemlék székely kaput újítanak fel, viszont három esetében a jogi kérdések tisztázása miatt nem kezdődtek el a munkálatok, amelyek az időjárás függvényében egyre sürgetőbbé váltak. A találkozót azért hívták össze, hogy a szükséges lépésekről egyeztessenek a munkálatok elkezdése érdekében – közölte a megyei tanács elnöke.
A csíkmenasági Adorján-kúriáét, a csíkszentgyörgyi Gál Sándor, valamint Márton Ferenc kapuját, Csíkszentkirályon a Nagy Benedek portáján lévő Bethlenfalvi-kaput, továbbá az oklándi unitárius parókia kapuját újítják fel a hárommillió forintból, ismertette Kovács Piroska. A restaurálást még a nyár folyamán szerették volna kivitelezni, mivel, főként a csíki térségben, novemberben már nem lehet kinti munkálatokat végezni, tette hozzá.
Oklándon október közepéig befejezik a kaput, és Csíkszentkirályon is folyik a munka, számolt be Szallós Kis Judit, fennakadással a másik három kapu esetében szembesültek. A Márton Ferenc kapuja munkálataihoz szakértői véleményezés kell egy felméréssel és egy leírással a szükséges beavatkozásról, amely megindokolja a sürgősséget. Ennek alapján tud a művelődési igazgatóság engedélyt adni a munkálatokra. Erre a szakvéleményezésre Mihály Ferenc farestaurátort vagy egy általa megnevezett szakembert kérnek fel, a dokumentáció elindítását követően pedig kezdődhetnek a munkálatok. Az Adorján-kúria kapuja esetében a dokumentáció véleményezésre vár, amelynek sürgetését Tövissi Zsolt fogja segíteni azzal a javaslatával, hogy a munkálatok kezdésére szóló engedély kibocsátásáról döntsön helyi szinten a művelődési igazgatóság, főként a közelgő hideg időjárás miatt. A Gál Sándor kapuja esetében több variáns is felmerült, végül az a döntés született, hogy a tulajdonosok a helyi önkormányzatnak adományozzák, és mostani helyéről a Gál Sándor-házhoz szállítják. Elsőként valószínűleg az Adorján-kúria kapujának munkálatai kezdődnek el.
A tanácskozás végén Borboly Csaba megyeelnök azt mondta, bízik benne, hogy napok kérdése a papírok rendezése. A Kovács Piroska által elnyert Europa Nostra-nagydíj is bizonyítja, hogy az örökségvédelem közhasznú tevékenység, tette hozzá, és a megyei tanács további együttműködéséről biztosította a Kőlik Egyesületet.
maszol/közlemény

2014. december 19.

Kész a minorita rendház felújítási terve
Tegnap este mutatta be Tövissi Zsolt műemlékvédelmi szakmérnök a kézdivásárhelyi kantai minorita rendház épületének felújítási tervét, mely szerint három év múlva már egy „Böjte Csaba-féle házban” képezhetik ki a kézműves szakembereket és mesterembereket. A bemutatón a Gyerekkéz baráti társaság a minorita rendházért szervezet tagjai is jelen voltak, akik lehetőségeik szerint már jelentős pénzösszeggel támogatták a projekt elindítását. Tövissi Zsolt nettó 2,5 millió euró összköltségről beszélt, amelynek nagy részét pályázati pénzekből szeretnék előteremteni az elkövetkező három évben.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. február 25.

Mentik a műemlékeket – Egyedülálló stratégia Hargita megyében
Egyedülálló műemlékvédelmi stratégiát dolgozott ki a Hargita megyei önkormányzat: a 2023-ig megvalósítandó, a műemlékek megőrzését, fenntartását és helyreállítását célzó projekteket tartalmazó dokumentumot kedden mutatták be Csíkszeredában.
Borboly Csaba megyei tanácselnök elmondta: a stratégia kidolgozását egyéves előkészítő munka előzte meg, a munkaterv megvalósítása pedig azért is volt különösen fontos, mert az európai uniós pályázatoknál előnyt jelent az egységes stratégia. Az elképzelésekre a szakminisztérium is rábólintott, a megyei önkormányzat pedig legutóbbi ülésén fogadta el.
Tövissi Zsolt csíkszeredai építész, a műemlékvédelmi stratégia kidolgozója kifejtette: a dokumentum két nagy fejezetből áll, egyrészt bemutatja a megye műemlékeit és azok állapotát, a második részében pedig a rövid és hosszú távú – a karbantartást, helyreállítást és hasznosítást szorgalmazó – célokat fogalmazza meg.
A projekt a tervezett munkálatok becsült költségeit is tartalmazza. Hargita megyében 740 műemléket tartanak nyilván, Tövissi szerint azonban ezek csak a „piramis csúcsát” jelentik, hiszen számos értékes táj- és falukép, faluszerkezet van még a megyében, amelyek – bár műemlék jelentőségűek –, nem szerepelnek a hivatalos nyilvántartásban.
A megyei műemlékek 20 százaléka országos, 80 százaléka pedig helyi érdekeltségű. Legnagyobb részük, közel 50 százalékuk az egyház tulajdona, 36 százalék magánkézben van, a fennmaradó részért pedig a közösségek, helyi önkormányzatok felelnek. Hargita megyében a műemlékek többsége templom, de a státust székely kapuk és keresztek is kiérdemelték, Csíkszeredában például műemlék épület a Márton Áron Gimnázium épülete és az igazságügyi palota épülete.
A stratégiai célok elérésére több programcsomagot állított össze Tövissi. A szakember szerint fontos a műemlékek leltározása, feltárása és állapotuk folyamatos felmérése, emellett szükség lenne egy sürgősségi alap létrehozására, amelyből a halaszthatatlan beavatkozásokat, például a cserepek kicserélését finanszíroznák.
Barabás Hajnal
Krónika (Kolozsvár)

2015. március 17.

Műemlékek: identitásunk épített őrzői
Helyreállítani, fenntartani, megőrizni a műemlékeinket – többek között ezek a fő céljai afebruárban elfogadott Hargita megyei műemlékvédelmi stratégiának. Az országban egyedülálló stratégia kidolgozóját, Tövissi Zsolt csíkszeredai építészt kértük meg, hogy tisztázzon néhány, a műemlékvédelemmel kapcsolatos alapvető kérdést.
– Mióta beszélhetünk műemlékvédelemről?
– A műemléknek és az örökségnek a fogalomköre akkor kezdett kialakulni, amikor leszakadtak attól az emberek, hogy a hagyomány irányítása alatt tegyenek dolgokat, alakítsák a környezetüket, és bizonyos műveltségi szinten felismerték a régi dolgokban levő értéket, ami már nem használati, hanem régiség-érték, etikai, esztétikai. A fogalom a tizenkilencedik század végére és a huszadik század elejére alakult ki, és ez főleg azért lett mára betonbiztos fogalom, mert úgy felgyorsult az idő, hogy a valamikori spontán formaképződés elveszett. Van most is, mert mindenkinek szüksége van arra, hogy alakítsa a környezetét, de nem a hagyomány irányítja már. Vége annak, hogy nagyapám hogyan csinálta. S ennek a gyorsaságnak kitéve a spontán formaalakítás olyan, amilyen. Hozzájön még az újgazdagság, ami tetézi a bajt. Az örökséggel szembeni magatartás jól rendszerezett leírását Tamáska Máté magyarországi szociológus adja. Azok közül, akik az örökséget védeni akarják, egyik fele nosztalgikusan folklorizál, másik fele pedig szigorúan, autentikusan, válogatás nélkül őriz. Ez az utóbbi a múzeumok, tájházak világa, a másik az organikus irányzatot kedvelőké, akik falun régi kúriák mintájára építenek újat. Maga szokott Kós Károly- stílusában tervezni? – szokták kérdezni tőlem. Tehát vágynak a hiteles, hagyományos formára, és bár ez már művi építészet, nem népi, de nagyon erős, meghatározó formajegyek vannak benne, amihez az identitásunkat kötni tudjuk. Kiemelkedő értékkúpok a mi történelmi tájunkon, ezekhez ragaszkodunk. A nosztalgikus örökségvédő meglát egy régi falusi valamit akárhol, és mikor épít egy újat, belementi abba a régi ablakokat vagy az oromzatot. Stilizálva folklorizál tulajdonképpen. Tudatosan, mert szereti, mintaként alkalmazza és rengeteget használ a régiből. A másik ág a múzeumi igényességű, autentikus örökségvédelem. Ott mese nincs, mindent próbálunk úgy megtartani, konzerválni, ahogy volt, mert tudjuk, hogy az értékei között ott van a hitelesség, a régiség, a történelem. Az ilyen tevékenység nem keveri össze a régit az újjal.
– Mi alapján nyilvánítanak egy épületet műemléknek?
– Úgy kell elképzelni, mint egy szentté avatási pert azt, amikor egy műemléket műemlékké nyilvánítanak. Készülnek róla felmérések, tájékoztatási rajzok, egy egész adatköteg a múltjáról mindenféle dokumentumokkal, egy általános nagy értékelés, egy leírás, művészettörténeti, történeti, mindenféle szempontokból, és akkor egy bizottság elé kerül, ahol jól meghányják-vetik, hogy helyi B-kategóriás vagy országos jelentőségű A-kategóriás műemlék lesz.
– Mi szerint sorolnak be egy műemléket A- vagy B-kategóriába?
– A kvalitásaitól, a minőségétől, a jelentőségétől függ. Aszerint, hogy mennyire fontos, mennyire jól elkészített, mennyire jellemzi a korát. Csúcsteljesítménye korának például a Mikó-vár, ami épen is maradt hála Istennek, itt-ott belematattak, de azért az egész vázában épen van. Csíkszeredában B-kategóriás műemléktípus a Márton Áron Gimnázium, gyönyörű, nagy és szép, de Majláth püspök idején több hasonló épült Erdélyben.
– Beszélünk épített örökségről és műemlékről. Mi a különbség a kettő között?
– A műemlék az, aminek jogi státusa van, szerepel a műemléklistán. A jégheggyel tudnánk legjobban jellemezni: a műemlék kategória a jéghegy csúcsa, ami kilátszik a vízből, az épített örökség pedig a víz alatti kilenc-tized rész. Rengeteg olyan nem listázott, nem műemlék épületünk van, ami azért az örökségünk része. A Fiság mentén bemegyünk valamelyik faluszegbe, és olyan épületeket, együtteseket látunk, hogy az múzeumba való. Védelem alatt kellene legyen, csak a szegénység konzerválja sajnos, semmi egyéb nem védi. Mert az emberek, ha egy kicsi pénzhez jutnak, lebontják és építenek helyette egy olyat, ami távol áll az értékeinktől. A gazdag ember, ha művelt, szintén konzerválja a régit, még ha nincs is szüksége rá, megbecsüli, az újgazdag műveletlen ember lebontja, felemészti és helyébe teszi az újat. A műemlék már a fizikai állaga miatt is pusztulásra van ítélve: bomlik, szűnik meg az autentikus anyaga. Ez egy visszafordíthatatlan folyamat. Ezt tudnunk kell, nem kell illúziókba ringassuk magunkat. Viszont nem mindegy, hogy mivel töltjük fel a keretet, mivel építjük vissza.
– Hargita megyében a műemlékállomány milyen állapotban van? A műemlék épületek mennyire vannak felújítva?
– Az elkészült stratégiában is látható, hogy különböző állapotban vannak a műemlékeink. Akad egy-kettő elpusztulva, akad olyan, amelyik gyors beavatkozást kér, van, amelyik csak karbantartást igényel, és van, amelyet aránylag jól helyrehoztak. Egyes dolgok sajnos eltűntek, főleg faluhelyen, malmok, ványolók, majorok, ezek egy része már elpusztult, vannak karbantartottabbak és olyanok is, amik mostanában mennek tönkre. Tehát átlagosan gyenge az állapotuk, de nem gyengébb, mint máshol. Az egésznek a jellegét kell nagyon jól megismerni. A műemléki tevékenységnek körülbelül olyan a jellege, mint az időskori rehabilitáció. Nem csinálhatunk „élsportolót” egy műemlékből. Viszont körbe tudunk venni egy bölcs öreget fogékonyan, kisugárzását és lényegét tovább tudjuk vinni. Azt tisztelem abban a társaságban a megyénél, amely most Borboly Csaba idejében működik, hogy megkérdez minket, építészeket. És adnak a szakma véleményére. Az egyházi műemlékeket eddig is támogatták, ami viszont újdonság és erős dolog – ami nem műemlék, hanem épített örökség –, az a falukép értelmezése, értékelése és ezeknek a szabályozása. A településeknek a rendezési tervébe be fog épülni egy profi falukép-dokumentáció. Értékelt faluképi elemek lesznek szabályozva és védve benne. Ebben nagyon elöl jár a megye országos szinten, és abban is, hogy igénye volt egy stratégiára.
– A stratégiában amellett, hogy bemutatja a műemlékállományt és annak állagát, a műemlékek helyreállítására, fenntartására, hasznosítási lehetőségeire több programcsomagot állított össze. Miért lényegesek ezek a műemlék-helyreállítási programok?
– Művelés, oktatási és szakmai szempontból is lényegesek ezek a műemlék-helyreállítási programok. Ezeket tanulni lehet, szakértőket kinevelni, szakmunkásokat kiképezni és így tovább. A műemlék-helyreállításkor nem az anyag drága, amit beletesznek, hanem több fizetést kapnak az emberek, mert különleges munka, kézműves jellegű. Egy ilyen programban a kifizetett pénznek nagyobb az aránya a bérek irányában, ami egy jó dolog, mert a család többet lát belőle. Ő maga csinálta és vitte haza a pénzt a családjának. Ezek mind ilyen társadalmat megvibráló, felmelegítő dolgok, az eredmény pedig az, hogy visszanyertük azt a potenciális értéket, megvan nekünk, ez tudatosodik is bennünk, aktív a memóriánk, tudjuk, hogy az a kastély hogy és mint volt, és identitásunk is erre alapozódhat.
– A helyi társadalomban látszik-e egyfajta felismerés a műemlékek fontossága iránt?
– Kicsi látszik. Van, hogy nem ismerik fel az értékét, de nem is zavarja őket különösebben, egyszerűen hagyják és akkor elszomorítóan szétbomlik, veszélyes állapotba kerül. Innen még visszafordítható, ha felfigyel rá valaki. Akár az állam, ez ugyan ritkábban jellemző, hanem vannak olyan körök, helyi műemlékvédők, akik meghúzzák a vészharangot és visszahozzák az örökséget abba az állapotába, ahol potenciális értéket jelent. Nagyon gyakran nem ismerik fel az értékét, sőt ott áll a műemlék, és azt mondják rá, hogy a fejlődés útjában áll. És mivel a fejlődés gátját képezi a tudatukban a műemlék, ezért nekifognak elrontani azt. A műemlékvédelem is evidens dologgá válhatna, ha mindenki érzékenyítve lenne erre. Az óvodától kellene kezdeni a helyismeret, a községednek, a közösségednek a szeretetét, megértését, mert akkor a normális úton történne ennek az értéknek az átadása, ifjakba oltása. A cél az lenne, hogy a közösségek autonóm módon tudják, mit kell csináljanak örökségükkel, és ezt hogyan oldják meg. Ezt a neveléssel lehet elindítani.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

2015. augusztus 19.

Szakemberek felügyeletével újítják fel a mindszenti középkori templomot
A csíkmindszenti római katolikus templomnak és környékének teljes felújítását kezdték el nemrégiben az egyház, a helyi önkormányzat és a közbirtokosság összefogásával.
Noha 2005 óta folynak különböző karbantartási munkálatok, ilyen méretű felújítása közel ötven éve nem volt a mindszenti templomnak. „A háttérben közel egy éve dolgozunk: mivel a legnagyobb besorolású, A-kategóriás műemlékről van szó, meg kellett terveztetni, műemlékvédelmi engedélyt kérni, ami elég sok időbe telt, és költséges is volt. De most teljes állapotfelmérést készíttettünk, kutatások is voltak a helyszínen, több szakember dolgozott, amíg a munkálatokat engedélyeztetni tudtuk” – magyarázta Pál Péter, Csíkszentlélek község polgármestere. A tervezést részben az önkormányzat, részben a csíkmindszenti közbirtokosság fizette: csak a tervezési költségek elérik a hatvanezer lejt.
A munkálatok a kerítés-felújítással kezdődtek, amelyre új cserépfödés kerül, és ha az időjárás is megfelelő lesz, a kórusfeljárat újraépítésével folytatódnak. A beruházást, a cserépen kívül, a közbirtokosság finanszírozza.
A munkálatokat Tövissi Zsolt csíkszeredai építész felügyeli. Megkeresésünkre elmondta, az épületnek már tíz éve zajlik a karbantartó helyreállítása. Először a cserepeket cserélték ki a templomon. Kiderült, hogy rossz a vízelvezetés, ezért készült egy udvarrendezési terv. „Az északi oldalon, ahol a terep rávezette az esővizet és a hólevet a templom északi falára, sikerült eltávolítani a talajt, és a terv szerint átalakítani a lejtéseket. Volt egy rossz vízelvezető sánc, amit sikerült felszámolni, a nedvesedést pedig valamennyire csökkenteni. Megépült részben egy sétányrész, utána elfogyott a pénz, a többi munkálattal vártak, amíg lesz rá fedezet” – mondta Tövissi.
Egy tűzeset miatt javítani kellett a templom belső festését, így derült ki, hogy bizonyos falszakaszokon repedések vannak. Ekkor döntötték el, hogy egy általános nagy helyreállítási tervet kell készíteni. A szakértői vélemény elkészültekor dőlt el, hogy a karzatra felvezető lépcsőházat lebontják, helyébe egy könnyebb szerkezetű, a régihez hasonló idomú falépcsőházat építenek, amely jobban belesimul a templom általános képébe.
Az általános javítási munkálatokon kívül húsz centivel megemelik a padló szintjét. A templom padlóját lecserélik egy általános téglapadlóra. Idén a tereprendezést folytatják, a kerítőfalat újítják fel, födik újra, valamint újjáépítik a karzatfeljárót.
Hogy a teljes felújítással mikor végeznek, még nem lehet pontosan tudni, a polgármester szerint nagyban függ az anyagiaktól, mivel a közbirtokosság – amely a munkálatokat finanszírozza – lehetőségei is korlátozottak, tehát más forrásokra is szükség lehet. Még nem tudják, mennyibe fog kerülni a teljes felújítás, szakaszokra bontották a munkálatokat. „Szeretnénk, ha a megyei műemlékvédelem is csatlakozna, a kulturális minisztériumra is számítunk, pályázni fogunk. Mindenképp úgy szeretnénk a restaurálást, hogy ne zavarja a misék megtartását. Akkor fogunk egy bizonyos részhez, amikor megvan rá a teljes finanszírozás. A településünk legfontosabb épületéről van szó, fontosnak tartottuk, hogy szakemberek bevonásával történjen a felújítása” – összegzett Pál Péter.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

2016. január 15.

Kevés a romló műemléképület Csíkszeredában
Nincsenek olyan rossz állapotban a csíkszéki műemléképületek – véli Bakos László, a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője. Több pozitív példa is született az utóbbi években műemlékek felújítására, Csíkszeredában az önkormányzati tulajdonban lévők nagy részét rendbe is tették már. Kivétel ez alól többek között a Vigadó több mint 100 éves épülete.
Csíkszeredában nincs sok köztulajdonban levő műemléképület, a jelentősebbeket, mint a Márton Áron Gimnázium, a Mikó-vár, a Petőfi Sándor Általános Iskola, valamint a Petőfi utca 39-es szám alatti ifjúsági központ, már szakszerűen felújították – mondta Antal Attila alpolgármester. Szintén felújítás zajlott a Petőfi Sándor utca 59-es szám alatti, illetve a Márton Áron utca 4. szám alatti bérlakásoknál. Hangsúlyozta, az önkormányzat állagmegőrző és sürgősségi javításokat végeztethet a saját költségén, a műemlék-helyreállítási munkálatok ügyvitele azonban igen nehézkes és költséges, csak a dokumentáció összeállítása több évbe telik.
„A régi Vigadó épületének esetében csak a megvalósíthatósági tanulmányig jutottunk, ott szükséges is volt omlásveszélyt elhárító beavatkozásokra az elmúlt években – szeretnénk folytatni a felújítást” – magyarázta az elöljáró. Mint mondta, a Petőfi Sándor sétálóutcára vonatkozóan évekkel ezelőtt állagfelmérést és felújítási javaslatot készíttettek, amit a tulajdonosok rendelkezésére tudnak bocsátani, így segítve a felújítást. Hozzátette ugyanakkor, hogy az adótörvénykönyv lehetőséget ad adókedvezmény megadására, ha városképi szempontból meghatározó épületet valaki szakszerűen felújítja. Erre pozitív példa a Hargita utca elején található, a Szent Kereszt plébániával átellenben lévő épület rendbehozatala. Ugyanakkor az önkormányzatnak lehetősége van többletadóval sújtani azt, aki a felszólítás ellenére sem tesz semmit a műemlék épület szakszerű felújításáért.
Pályázási lehetőség a felújításra
Bakos László, a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője szerint a csíkszéki műemlék épületek nincsenek rossz állapotban, legalábbis az udvarhelyszékiekhez képest. Kiemelte, több pályázási lehetőség is van ezek feljavítására. Például az országos műemlékvédelmi program keretében nyújthatnak rá támogatást, így újulhatott meg többek között a csíkkarcfalvi vártemplom. Másrészt a Norvég Alaphoz és Hargita Megye Tanácsához is lehet pályázatot benyújtani műemlék-helyreállításra. Nem volt pontos kimutatása arról, hogy mennyi csíkszéki műemlék épület van egyházi-, magán-, illetve önkormányzati tulajdonban, azonban úgy látja, hogy azokat az ingatlanokat hanyagolták el a leginkább, amelyeknek több örököse van. Ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy akadtak olyan esetek, amikor nem megfelelően restauráltak egy műemléket. Példaként a csíkrákosi templom felújítását említette. „Magyarországi tervezők voltak, akik nem vették figyelembe a felcsíki klímát, merthogy sokat számít, milyen anyagból van a vakolat. Az északi oldalán most mállik le a vakolat” – részletezte. Az intézmény bírságolhat is, de az utóbbi két évben erre nem került sor csíkszéki műemlék épületek esetében.
Engedélyek szükségesek
A műemlék épületek tulajdonosai a Hargita Megyei Kulturális Igazgatósághoz kell forduljanak engedélyért, amennyiben felújítást szeretnének. Ehhez be kell mutassanak többek között egy műszaki dokumentációt, urbanisztikai bizonylatot és helyszínrajzot – sorolta az intézmény vezetője. Hozzátette: amennyiben B kategóriás műemlékről van szó, akkor a brassói területi műemlékvédelmi bizottság jóvá kell ezt hagyja, ha A kategóriás, akkor a kulturális minisztérium engedélyezése szükséges. Ha az épület műemlékövezetben van, akkor az épületen ejtett beavatkozásokhoz, legyen szó akár tetőcseréről, akár külső festésről, akkor is szükséges az intézmény engedélye, ha az nem műemlék épület. Bakos magyarázata szerint erre azért van szükség, hogy például egy műemlék közelében ne fessenek egy házat pirosra, vagy ne rontsák el a műemléknek számító faluképet. „Sajnos vannak erre negatív példák is” – tette hozzá.
Műemlékvédelmi stratégia
A Hargita megyei önkormányzati képviselők tavaly februárban fogadták el a megye műemlékvédelmi stratégiáját, amely a 2013–2023-as időszakra vetíti elő a műemlékek megőrzésének, fenntartásának és helyreállításának mikéntjét. Tövissi Zsolt, a műemlékvédelmi stratégia összeállítója akkori nyilatkozata szerint fontos a műemlékek leltározása, feltárása és állapotuk folyamatos felmérése, emellett szükség lenne egy sürgősségi alap létrehozására, amelyből a halaszthatatlan beavatkozásokat, például a cserepek kicserélését finanszíroznák. Hargita megyében egyébként 740 műemléket tartanak nyilván, amelyeknek 20 százaléka országos, 80 százaléka pedig helyi érdekeltségű. Legnagyobb részük, közel 50 százalékuk az egyház tulajdona, 36 százalék magánkézben van, a fennmaradó részért pedig a közösségek, helyi önkormányzatok felelnek. A megyében a műemlékek többsége templom, de a státust székely kapuk és keresztek is kiérdemelték. A műemlékek listáját a kulturális minisztérium honlapján, a cultura.ro oldalon lehet megtekinteni.
Barabás Hajnal, Pap Melinda. Székelyhon.ro

2016. április 23.

A székely falu építészeti értékei
Fiatal sepsiszentgyörgyi építészek ötödik alkalommal szervezték meg a Lábas Házban az Engem is érdekel az építészet rendezvénysorozatot, melynek során diákok kerülhettek közelebbi kapcsolatba az építészettel. Sepsiszentgyörgyi, illetve faluképhez kötődő programokat szerveztek, építészek előadásait hallgatták, kapcsolódva az Iskola másként hét eseményeihez.
Hiánypótló, nagyon fontos tevékenység, mert az iskolai tantervben nem szerepel építészet, műemlékvédelem, faluképvédelem – hívta fel a figyelmet Magyarósi Imola, hozzátéve, a rendezvénysorozat lelke Dumitrescu Cora építész, projektvezető. Utóbbi mellett Ambrus Hlavathy Zsófia, illetve Török Áron építészek vezették a diákfoglalkozásokat, a tegnap délután pedig egy látványos kiállítás nyílt. Székelyföldi, érzékeny témát járnak körül az alkotók, az igényes pannók képanyagát a tárlatot létrehozó építészek ismertették. A csíkszentléleki Esztány Győző csűrök újrahasznosításáról tartott előadást, míg a csíkszeredai Tövissi Zsolt a falusi ház bővítéséről szólt, arra bátorítva az érdeklődőket, az igényeket könnyebb és olcsóbb alakítani, mint egy épületet.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. május 12.

Mesél a torony, a Fejedelmi kapu
A gyulafehérvári székesegyház a magyar történelem egyik monumentális tanúja, számos történelmi személyiségünk hamvait is befogadó épülete. Szent István 1009-ben alapította az erdélyi püspökséget, s székesegyházának első felépítménye már a 11. században elkészült. A későbbi átalakítások után gótikus karaktert mutató székesegyház és a szomszédságában álló reneszánsz érseki palota Erdély egyik legszebb műemlékegyüttese. Ennek állaga sajnos az évezred végére igen leromlott, az utóbbi évek erőfeszítései eredményeképpen azonban az épületek mára szinte teljesen megújultak. Az évek óta tartó felújítás néhány napja újabb állomásához érkezett. Befejeződött a Szent Mihály-székesegyház déli tornyának felújítása és a Fejedelmi kapu akadálymentesítése.
„A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség megkülönböztetett módon foglalkozik a székesegyház és az érseki palota állapotával, méltó módon történő karbantartásával, helyreállításával. Egy ilyen jellegű középkori épületegyüttes megköveteli az állandó helyreállítási munkálatokat – írta beszámolójában sok évvel ezelőtt Szász János, az érsekség akkori gazdasági igazgatója. – Az utóbbi évszázad restaurálási munkálatainak kiesése következtében a 90-es évek elejére több helyen is sürgős feladattá vált a felújítás. 1999-ben a gyulafehérvári érsekség és a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal között létrejött egyezmény nyomán átfogó helyreállítási programterv született. Az anyagi források szűkössége miatt azonban elsősorban részfeladatok és sürgősségi beavatkozásokra került sor 2005-ig. A Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Szülőföld Alap, Románia Művelődési és Vallásügyi Minisztériuma, valamint partnerszervezetek és a hívek támogatásának köszönhetően a jubileumi évben befejeződött a déli torony homlokzatának kőrestaurálása, a Lázói-kápolna felújítása, valamint a Kolonics István által 1877-ben épített orgona restaurálása. A szakemberek által is elismert munkálatok arra serkentenek, hogy a helyreállítási munkálatokat tovább folytassuk, újabb feladatokat vállaljunk” – jegyezte le a beszámoló írója. A munkálatok pedig az ígéret szerint folytatódtak, a templom szentélyét, a kórust, a rózsaablakot helyreállították, a torony külsejének kőrestaurálása is megtörtént, az érseki palota külső és udvari homlokzatát is felújították. A munkálatok értéke igen magas összegre rúgott, az érsekség ezt önerőből nem tudta volna fedezni. Az adományok begyűjtése mellett sikerült a romániai illetékes hatóságokkal is megállapodásra jutni, így a helyreállítási munkálatok tetemes részét a Román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet finanszírozta.
A középkori gyulafehérvári római katolikus székesegyház déli tornyának belső felújítása és megközelíthetővé tétele a látogatók számára című pályázat kedvezményezettjeként az érsekség néhány nappal ezelőtt egy újabb projekt munkálatainak befejezését ünnepelhette. A helyreállítás során a szakemberek megnyitották a székesegyház Maiestas Domini kapuját, itt egy lift elhelyezésével lehetővé tették a mozgássérültek kerekes székkel való közlekedését, a másik fontos munkálat a hétszáz éves torony belsejének felújítása és látogathatóvá tétele volt. A norvég alap támogatásával létrejött felújítás koordinátora Márton Judit, a gyulafehérvári érsekség építészeti irodájának vezetője, tervezőépítésze pedig Tövissi Zsolt volt. A pályázat megírásában, lebonyolításában az érsekség munkatársai: Orbán Béla, Bajkó Teréz, Katona Katalin és Hegedűs Enikő művészettörténész közreműködött. Köszönet illeti az Európai Gazdasági Térségen belül Norvégia, Izland és Liechtenstein államokat és a támogatás lebonyolításában résztvevő bukaresti Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumot, a pályázatban partnerként résztvevő budapesti Teleki László Alapítványt, annak igazgatóját, Diószegi Lászlót. Az átadó ünnepségen Dr. Jakubinyi György beszéde és igehirdetése után Mircea Hava polgármester, Hegedűs Csilla, az RMDSZ Kulturális Főosztályának ügyvezető alelnöke és Matei Drîmbărean, Fehér Megye Kulturális és Nemzeti Örökség Felügyelőségének igazgatója méltatta a projekt megvalósulásához szükséges erőfeszítéseket és azok eredményét. Az ünnepséget Borsos Edit énekművész színezte (orgonán Bakos Levente kísérte), a torony és a lift felszentelése után a székesegyházat Vass Csongor levéltáros mutatta be a vendégeknek.
Izgalmas kaland volt a közönség számára a sok száz éves, csupán „ember szélességnyi” lépcsőn a torony belsejébe följutni és ott a székesegyház történetét bemutató kiállítás tárgyaival megismerkedni. A toronytárlat egyik legérdekesebb látnivalója az a mini lapidárium, melynek emlékeit – a szentély külső falán elhelyezett 13. századi kőfaragványok másolatát – közelről szemlélheti meg a látogató. A bibliai alakok korabeli ábrázolása mellett láthatjuk itt a középkor jellegzetes ornamenseit és figuráit, szárnyas gyíkok, oroszlánok, tigrisek, szörnyecskék és angyalok hadát. Mint Hegedűs Enikőtől, a tárlat vezetőjétől megtudtuk, a kiállításon az egyházmegye más templomaiból begyűjtött emlékeket is bemutatnak, többek között egy ritka Szűz Mária-ábrázolást, a Freisungi Immaculata kegykép szobormásolatát. A toronyban helyezték el a székesegyház néhai barokk oltárának táblaképeit is, és egy érdekes makettet, ami az 1909-es ásatáskor a sekrestye padozata alól előkerült 11–12. századi keresztelőkápolna kör alakú alapját rögzíti kicsinyített gipszmásolatban. A kiállítás látnivalói mellett érdekes térélmény maga a toronybelső is az újonnan kialakított lépcső szerkezetével. Első látogatókként a lépcsőkön fölfelé kapaszkodva az erős kinti légmozgás afféle „szélorgona játékát” is élvezhettük, végül „emelkedett” élmény volt az ablakokból – a majdnem 28 méteres magasságból – a felújított várra letekinteni.
S a felújítást vezető építész, Márton Judit szavaiból megsejthetjük, hogy egy ilyen projekt megvalósulása nemcsak szakmai kihívás, de személyes belső vezérlés általi emberi vállalás is. „Kétéves periódusnak a lezárását ünnepeljük, amelyben az első év első fele a pályázat megírásával és annak izgalmaival járt, majd azt követte az elbírálási időszak. A második év a megvalósításról szólt. Az elmúlt két évben nagyon gyakran érezhettük a jó Isten gondviselő szeretetét, és nagyon sok jó ember segítő szándékát. S így közösen létrehozhattunk valami szépet, jót az emberek örömére és remélhetőleg a jó Isten dicsőségére. S ha a toronyból az ablakok üvegezett zsalugáterein keresztül messze-messze nézek, s ha tekintetem találkozik Isten tekintetével, elgondolkodom, hogy emberként vajon hogyan alakultunk, amíg az adott körülmények között próbáltunk valami nemesben és szépben a jó Istennek munkatársai lenni.”
Pacsika Emília
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2016. május 15.

Ezrek jelenlétében áldották meg a Márton Áron-szoborkompozíciót
Csíkszereda Szabadság terén, az egykori város origójának számító helyen, ahol – amint Ráduly Róbert Kálmán lemondott polgármester, a kezdeményező Márton Áron Katolikus Férfiszövetség képviseletében elmondta – egykoron kápolna, később milícia- és szekuritáté-székhely is állt, pünkösdvasárnap szoborcsoportot avattak. A bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áront, Erdély szent életű püspökét, valamint egy bérmálkozó fiatal lányt és annak keresztanyját megörökítő alkotás leleplezési, megáldási ünnepségén több ezren vettek részt.
Mi csíki székelyek ezen alkotás létrehozásával hálánkat szeretnénk leróni nemzetünk nagy fia, Isten szolgája, Márton Áron előtt születésének 120. évében, a Magyarország kormánya által az ő személyének szentelt évben – hangzott el a felvezető beszédben, majd Antal Attila csíkszeredai alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, mondott köszönetet a szobor megálmodóinak, alkotóinak, a megvalósulást támogatóknak. „Az alkotással nemcsak Áron püspöknek állítunk emléket, nemcsak a keresztény nagykorúvá válást állítjuk a középpontba, de a székely anyának, keresztanyának, a bölcs tanítóra felnéző és a krisztusi életet követő ifjainknak is, hiszen ezek a legfontosabb örökségeink, ez a jövőnk záloga” – hangsúlyozta Antal.
Tamás József püspök egy embertpróbáló időszak kiemelkedő egyéniségeként mutatta be Márton Áront, aki példaértékű magatartásával tartotta a lelket az emberekben, akinek személyével egy egész nemzet gazdagodott. Miért éppen bérmáló püspököt ábrázol a szobor, és miért épp ezen a helyen – tette fel a kérdést. „A bérmálás fontos ténykedése egy püspöknek, ilyenkor kerül közvetlen kapcsolatba a híveivel, és Márton Áron bérmaútjai diadalutaknak számítottak, főként fogságból való szabadulása után, mint Jézusnak Jeruzsálembe való bevonulása – vont párhuzamot. Arra biztatott, lépjünk a nyomába: vállalva hitünket, örökségünket.
Áder János magyar köztársasági elnök szerint a szobor, amely immár Csíkszereda főterét díszíti, a püspököt a rá legjellemzőbb mozdulattal örökíti meg: „védelmező, útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak, hívőnek és nem hívőnek, légy bátor, őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másokét, légy hű a hazádhoz”. Ünnepi beszédét egy Kányádi-idézetre építve kiemelte: „Márton Áron megtapasztalta, milyen kiállni mások elé, vezetni a népet. Tudta, milyen hadvezérnek lenni, amikor az embernek más fegyvere sincs, csak az igazság… Tudta, hogy lehet félelem nélkül is élni, és azt is, hogyan lehet gyengének látszani, mégis erősebbé válni a fogvatartóknál, hogyan lehet elveszíteni a szabadságot, mégis lélekben szabadnak maradni…” A boldog emlékű püspök szavait idézve biztatott: „Legyetek az igazság védői és a szeretet apostolai, álljatok az őrhelyen, ahová küldettetek, hősi elszántsággal.”
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke Márton Áront a magyarság és a kereszténység egyik nagy formátumú személyiségeként mutatta be. Hangsúlyozta: hozzá hasonlóan minden felelősen gondolkodó vezetőnek elsősorban a saját közössége, a saját nemzete iránt van felelőssége, kötelezettsége. „Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld léte nélkül nem volt és nem lehet jövendője magyar nemzetünknek” – mondta.
A szoborkompozíciót megáldó Jakubinyi György érsek Márton Áron jelmondatának – Non recuso laborem, azaz Nem futamodom meg a munkától/ a szenvedéstől – fényében emlékeztetett a nagy püspök életútjára. A szoboravató ünnepség a koszorúk elhelyezésével és a himnuszok eléneklésével zárult.
Mint arról már többször is írtunk, a Márton Áron-szoborcsoportot Tövissi Zsolt tervezte, a makettet és portrét pedig Sárpátki Zoltán készítette. A művet Lakatos Pál Sándor öntötte ki bronzból, a talapzatot pedig a csíkszeredai ING Service Kft. alakította ki.
Izsák-Székely Judith
Székelyhon.ro

2016. június 17.

Új igények, régi épületek
Az emberek nem ismerik az értékeket
Kedden, Erdővidék Múzeumában, az évad utolsó Tortoma Önképzőkörén mutatták be a Csűrjeink újrahasznosítása és a Falusi ház bővítése című kiadványokat, illetve a témához kapcsolódóan kiállítás is nyílt.
Molnár Judith, az Országépítő Kós Károly Egyesülés titkára nyitotta meg a találkozót, aki a Pogány-havas Kistérség Társulás faluképvédelmi programját ismertette.
Esztány Győző Csűrjeink újrahasznosítása című könyvét Tövissi Zsolt csíkpálfalvi építész, műemlékvédő mutatta be, aki szerint az a legnagyobb gond, hogy az emberek nem ismerik az értékeket, ész nélkül bontanak, sokszor látnak valahol valamit, ami megtetszik, s azt erőszakkal beviszik a faluba, teljesen felborítva annak képét.
– A régi épületekben benne van a mai igényekhez való alkalmazkodás – mondta. – Mindenki rájött arra, hogy egy csűr sok mindenre jó, kiválóan alkalmas arra, hogy a teret felrobbantsák benne, jó asztalosműhelynek, garázsnak, műteremnek, színháznak, még kávéháznak is – érvelt, miközben mindezt képekkel illusztrálta.
Ezután rátért saját munkája, a Falusi ház bővítése című kiadvány bemutatására. Elmondta, fotópályázatot hirdettek a legszebb tornácokra, ezek a képek kerültek be a könyvbe. Kiemelte, minden ház átalakítható úgy, hogy az igényeket kielégítse, viszont könnyebb az igényeket alakítani, mint az épületeket. Elmesélte, hogy régen saját maguk építették a házakat az emberek, volt egy rend, az igényszintek azonosak voltak, senki nem akart kitűnni. A könyv bemutatja a falusi házak típusait, összehasonlítja a régi és új igényeket, tárgyalja az építésben használt anyagokat, majd jó és rossz példákat is felvonultat.
Bardocz Andrea
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. augusztus 10.

Kiválóságokat díjaztak
Olcsóbb lesz a minorita rendház felújítása
Tegnap reggel rendkívüli tanácsülést tartottak Kézdivásárhelyen, amelyen a szabadságolási időszak ellenére a tanácsosok zöme jelen volt. A testület többek között ismét módosította a kantai minorita rendház pályázatára vonatkozó korábbi határozatát, pozitív értelemben: a felújítás kevesebbe fog kerülni.
A tanácsülés kezdetén kiosztották a tavaly létrehozott kiválósági érdemdíjakat, az ezer lejes pénzjutalmat az általános iskolások közül Rancz-Gyárfás Hanna, a Petőfi Sándor-iskola hetedikes tanulója, a felső tagozatosok közül Bejan Norbert, a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tizedikes tanulója kapta.
A tanácsosok elsőként elfogadták a város második negyedévi pénzügyi zárómérlegét, majd a 2016/57-es, a helyi tanács szakbizottságainak összetételére vonatkozó tanácshatározatot is jóváhagyták. Erre azért volt szükség, mert egy tanácsos jelezte, hogy kilép az egyik szakbizottságból. Ezt követően jóváhagyták azt a tervezetet, ami szabályozza, hogy a döntéshozó testület tagjai mikor tartják a negyedévi fogadóórájukat. Bokor Tibor azt javasolta, hogy minden tanácsos az erre vonatkozó elképzelését juttassa el Mátyus Kálmán irodavezetőhöz, hogy lehessen összeállítani egy naptárt erre vonatkozóan.
A napirend legfontosabb határozata ezután következett, ugyanis ismét terítékre került a minorita rendház felújításának a kérdése. Az impozáns épületegyüttes a kantai templomhoz tartozik, és nagyon romos állapotban van. A barokk stílusú épületet 1740 és 1828 között emelték, a rendház régebbi, hátsó és két oldalsó szárnyát 1740-ben, majd az utcára néző, közvetlenül a templomhoz csatolt részét 1828-ban építették, amellyel a rendház négyszögű belső, zárt udvarát alakították ki.
A szép és tágas épület felújítására 2014-ben gondolt első alkalommal az önkormányzat, és még akkor elkészültek a helyreállítási tervek, miszerint az elkövetkezendő években ott a Böjte Csaba vezette Szent Ferenc Alapítvány által működtetett szakiskolát hoznak majd létre. A projektet Tövissi Zsolt Csíkszeredai építész készítette el. Ennek érdekében Fejér László Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő és Bokor Tibor polgármester kezdeményezésére jegyeztették be a GyerekKéz Baráti Társaságot azzal a céllal, hogy Böjte Csaba ferences szerzetes és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megkeresésével újra létjogosultságot adjanak az egykori minorita rendház épületének. A tervek elkészítésére szükséges 60 ezer euró felét a Baráti Társaság, felét pedig Kézdivásárhely önkormányzata teremtette elő. Az elképzelés szerint a projekt hat év alatt valósulna meg, és némiképp olcsóbb lesz, 12 millió 717 ezer lej (áfa nélkül), mivel a pályázati kiírás szerint reklám és digitalizálási költségektől mentesül az elképzelés.
Az ülés hátralevő részében elfogadták a tanács képviselőinek kinevezését a Kézdivásárhelyi municípiumi kórház vezető tanácsába (a javaslat értelmében Bejan András és Budău Ionuţ feladata lesz ez), majd megszavazták a municípiumi kórház szervezeti felépítését is.
Bartos Lóránt
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. szeptember 4.

Újjáépítették a csíksomlyói országzászló-emlékművet
Újra régi pompájában áll a hat éve elmozdított országzászló-emlékmű Csíksomlyón. Az alkotás új helyszínéül a Szent István Kollégiummal szembeni területet választották. Kétnyelvű tábla is állni fog rajta, ennek felszerelése még hátravan. Ugyanakkor egyelőre még nem lehet tudni, hogy az emlékművet mikor, milyen ünnephez kapcsolódóan avatják majd fel.
„Az volt a feladatunk, hogy úgy állítsuk vissza, ahogy volt. És ez megtörtént. Az emlékműtalapzat, most olyan állapotban van, mint lebontás előtt, leszámítva az új köntöst” – válaszolta megkeresésünkre Böjte Mihály, a csíksomlyói ferences rendház főnöke. Az 1940-ben állított országzászló-emlékművet ugyanis a csíksomlyói kolostor udvaráról 2010-ben bontották le az akkori területrendezéskor. A területnek liturgikus szerepe van, a körmenetek alkalmával pedig a tömegnek helyre van szüksége, ezért döntöttek a bontás mellett – magyarázta a területrendezés szükségességét a rendházfőnök.
A mostani csíksomlyói ferences közösség számára a visszaállítás egy olyan „örökség” volt, amelynek a megoldása egy váltás után mAradt rájuk. „A buktatók ellenére a közös szándék és kitartó munka eredménye, hogy az emlékművet visszaállíthattuk” – osztotta meg a ferences szerzetes. Az eredeti helyétől eltérően a Szent István Kollégiummal szemben állították fel, a kolostor tulajdonában lévő területen. Ez a hely valamikor kerítésen belül volt, de lebontották, és beljebb költöztették a pünkösdi búcsús zarándokok könnyebb közlekedése érdekében. „Ennek a területnek a tulajdonjogi bizonyítása hosszú folyamat volt, mindamellett, hogy minden szükséges irattal rendelkeztünk. Továbbá az emlékmű helyreállításához több hivatali és adminisztrációs szélmalomharcot kellett megvívnunk, illetve a szükséges anyagi forrásokat is elő kellett teremtenünk” – sorolta a nehézségeket a rendház vezetője. Úgy értékelte, hogy a csíkiak, somlyóiak és az ide zarándoklók számára a talapzatnak erős szimbólum értéke van. „Többen kifejezték szándékukat, hogy szeretnék viszont látni az emlékművet. Mi ennek az óhajnak tettünk eleget”.
Az alkotás terveit Tövissi Zsolt Csíkszeredai tervező készítette, ennek megfelelően történt a kivitelezés. A munkálatokat a Margaréta-Szépségház Kft. végezte. „Velük dolgoztunk a Hármashalom-oltár javításánál is, így már volt tapasztalatunk az együttműködésben, ezért esett rájuk a választásunk” – magyarázta. Hozzátette: nem volt könnyű feladatuk, mert az emlékmű elemei már régebb elkészültek, és nekik egy folyamatba kellett beállniuk. Az új talapzat 3,30 x 3,85 méter területű és 2,33 méter magas. A talapzatból kiemelkedő kúp 75 cm, erre helyezték a Hármashalom részt, amely 62 cm, és az apostoli keresztet, amelynek magassága 126 cm.
Megtudtuk, hogy egy kétnyelvű táblát is kihelyeznek az emlékműre. Eredetileg a következő szöveget tervezték ráírni: „A csíksomlyói kegytemplom előtti parkban állították fel 1940-ben. Az Ezer Székely Leány Találkozó gyülekezési helye volt a felvonulások betiltásáig. 2010-ben lebontotta, 2016-ban újraállította a csíksomlyói ferences rendház". Azonban meglehet, hogy a szövegen módosítaniuk kell, ugyanis kutatásokra alapozva felhívták a ferencesek figyelmét, hogy a tartalma nem teljesen fedi a valóságot. Az emlékmű visszaállítását augusztusban fejezték be. „A felavatás dátumát nem tűztük ki. Az már önmagában öröm és elégtétel, hogy a visszaállítás megtörtént. Az előttünk álló idő mutatja majd meg, hogy milyen ünnep hozza el a felavatás lehetőségét. Mi nem akarunk ehhez egy mesterséges alkalmat kreálni” – fogalmazott Böjte Mihály.
Mikor állították?
A Csíki Néplap korabeli tudósítása szerint 1940. november 17-én leplezték le az országzászlót és az emlékoszlopot Csíksomlyón a kegytemplom előtt, amelyet két hónappal Észak-Erdély visszacsatolása után a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete honvéd műszaki alakulatok segítségével állítottak fel.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro



lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998